Alapszabály
A RENDÉSZETI KIKÉPZŐK SZÖVETSÉGE
ALAPSZABÁLYA
Módosítás
A 2010. július 12-én megtartott Küldöttgyűlés által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.§
A Rendészeti Kiképzők Szövetsége (továbbiakban: Szövetség), a közbiztonsági, rendészeti, hátország- és katasztrófavédelmi feladatokat ellátó civil szervezetek, lakossági, önkéntes, tartalékos, szabadidős szerveződések kiképzésére szakosodott, egyesületek és intézmények által létrehozott, az önkormányzatiság elve alapján működő érdekképviseleti szervezet, amely nem fegyveres szerv, nem szakszövetség.
2. §/
(1) A Szövetség neve: Rendészeti Kiképzők Szövetsége Rövidített neve: RKSz
(2) A Szövetség székhelye: 1122 Budapest Városmajor 43/c.
(3) A Szövetség működési területe: Magyar Köztársaság.
(4) Az alapítás éve: 2005.
3. § /
(1) A Szövetség pecsétje: a Szövetség körbélyegzőjén megjelenített lógó
(2) Hivatalos honlapja: www.rksz.org
(3) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.
(4) Gazdasági tevékenységet csak másodlagosan, kiegészítő tevékenységként végez a Szövetség.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA ÉS FELADATAI
4. §
A Szövetség célja: A közbiztonsági, rendészeti, hátország- és katasztrófavédelmi feladatok ellátóit támogató önkéntes szerveződések kiképzésének elősegítése, azok tagjainak szellemi és fizikai nevelésében történő aktív közreműködés és a rendészeti pályára orientáló önvédelmi, illetve tartalékos előképzés.
5. §
A Szövetség feladatai: A Szövetség a Magyar Köztársaság területén szervezi, irányítja és segíti közbiztonsági és rendészeti feladatokat ellátó civil szervezetek, az önkéntes, tartalékos, szabadidős szerveződések kiképzésére szakosodott, egyesületek és intézmények tevékenységét. Képviseli tagszervezeteinek és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a szervezetek és szerveződések tagjainak szellemi és fizikai nevelésében.
III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
6.§/
A Szövetség szervei:
(1) Szövetség legfőbb szerve a rendes Küldöttgyűlés
(2) a Szövetség rendkívüli Küldöttgyűlése,
(3) a Szövetség Elnöksége,
(4) a megyei instruktorok
(5) a Szövetség Bizottságai.
IV. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
7. §/
A tagság formái - a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján:
(1) rendes tagság
(2) egyéni tagság
(3) tiszteletbeli elnök
(4) tiszteletbeli tagság
(1) A rendes tagok: (Egyesületek) Jogi személyiségű tagok, és jogi személyiséggel nem rendelkező tagok. Felvételükről és kizárásukról a Küldöttgyűlés az Elnökség véleményének kikérésével határoz. A tagfelvétel és kizárás kérdésében 2/3–os többség szükséges.
(2) Egyéni tagok (támogatók): Felvételükről és kizárásukról a Küldöttgyűlés dönt az Elnökség véleményének előzetes kikérésével.
(3-4) A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok: felkérésükről és visszahívásukról a Küldöttgyűlés dönt az Elnökség véleményének kikérésével.
8. §/
A rendes tagság:
(1) a Szövetség rendes tagjai a Szövetség keretében működő egyesületek, szövetségek, alapítványok
(2) a Szövetségbe belépni kívánó tag tagfelvételi kérelmét a Szövetség Elnökségénél nyújthatja be.
9. §
Az egyéni tagság:
A Szövetség egyéni tagja lehet az a magánszemély, gazdálkodó szervezet, aki a Szövetség célkitűzéseit erkölcsileg, vagy anyagilag támogatja.
10. §
A Szövetség tiszteletbeli elnöke és tiszteletbeli tagjai:
A Szövetség tiszteletbeli elnökének és tiszteletbeli tagjainak azok a személyek választhatók, akik kimagasló tevékenységükkel a szövetség célkitűzéseit erkölcsileg, vagy anyagilag olyan hatásosan támogatták, hogy az Elnökség javaslata alapján a Küldöttgyűlés erre a tisztségre megválasztani érdemesnek tartotta őket.
11. §/
A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése:
(1) a Szövetségbe való belépés, illetőleg a kilépés önkéntes.
(2) a szövetségi tagság felvétellel (tiszteletbeli elnök és tagok esetében felkéréssel, és annak elfogadásával) keletkezik, és
a) a rendes tagok, valamint az egyéni tagok esetében kilépéssel, kizárással, törléssel,
b) a tiszteletbeli elnök és tagok esetében lemondással, kizárással valamint törléssel szűnik meg.
(3) Az éves tagdíjnak a szövetségbe történő belépést követő 14 naptári napon belüli meg nem fizetése esetén – ha a befizetés ezt követő kétszeri felszólítás ellenére sem történik meg – a tagot a hátralék megfizetésére írásban figyelmeztetni kell, majd alakszerű határozattal kell a tagsági viszony megszüntetéséről dönteni. A tagsági viszony megszűnése kizárással történik, amelyről az elnökség hoz határozatot.
A bármikor elmaradt tagdíj megfizetésére a tagot fel kell szólítani az elmaradás megfizetésére és erre a tagnak 30 napja van.
(4) Tiszteletbeli elnök és tiszteletbeli tagok megválasztása a Szövetség Küldöttgyűlésének hatáskörébe tartozik.
(5) A Szövetség tagjairól a titkár nyilvántartást vezet.
(6) A Szövetség tagjai a Küldöttgyűlés által meghatározott évi tagdíjat (hozzájárulást) fizetnek.
(7) A Szövetségből való kilépést, a tagszervezetnek és egyéni tagnak írásban kell közölnie a Szövetség ügyvezető elnökével. A kilépés a tagot nem mentesíti a tagsági idején keletkezett kötelezettségei alól, de kilépéskor megszűnik a tagságból eredő jogok iránti igénye. Ez az eljárás vonatkozik a tiszteletbeli tagokra is.
(8) Törléssel szűnik meg a tagság a tag halálával (a jogi személyiséggel rendelkező tag jogutód nélküli megszűnésével). A törlést az elnökség végzi.
(9) Minden megszűnési forma esetében végül a tagot az elnökség törli a tagnyilvántartásból.
12. §/
Kizárási eljárás:
(1) Tagszervezetnek a Szövetségből való kizárásáról az Elnökség dönt. Az Elnökség döntése ellen a kizárt tag a szervezeten belül a Küldöttgyűléshez fordulhat jogorvoslati kérelemmel. A Küldöttgyűlés által hozott határozat ellen, pedig az Etv. 10. §. (1) értelmében az illetékes joghatósághoz fordulhat.
(2) Kizárási eljárásra a Szövetség bármely tagszervezete tehet kezdeményezést az Elnökségnél, amennyiben valamely tagszervezet megsérti az alapszabályt.
(3) Az Elnökség kizárási eljárás kezdeményezése esetén a kezdeményezés kézhezvételét követő 8 napon belül rendkívüli elnökségi ülést köteles összehívni, melyre a kizárást kezdeményező, valamint a kizárási kezdeményezéssel érintett tagszervezetek vagy egyéni és tiszteletbeli tagok képviselőit is meghívja. Kizárást egyéni és tiszteletbeli tagokkal szemben is lehet kezdeményezni
(4) Az Elnökségi ülésen köteles meghallgatni a kizárást kezdeményező és a kizárási kezdeményezéssel érintett tagszervezet vagy egyéni és tiszteletbeli tagok megjelent képviselőit.
(5) Amennyiben a kizárást kezdeményező szervezet képviselője nem jelenik meg, a kizárási kezdeményezést tárgytalannak kell tekinteni. Ebben az esetben az a tagszervezet vagy egyéni és tiszteletbeli tagok, akik ellen kizárási eljárást kezdeményezett, e jogával 1 éven belül nem élhet újra.
(6) Amennyiben az Elnökségi ülésen a kizárási kezdeményezéssel érintett tagszervezet képviselője nem jelenik meg, az, az eljárás lefolytatását nem érinti. A tagszervezet ezzel csak a védekezés lehetőségéről mond le.
(7) Az Elnökség mindkét fél meghallgatása után dönt a tagszervezet kizárásáról.
(8) A 12.§. (1) – (7) bekezdései, a tiszteletbeli tagok és egyéni tagok vonatkozásában is alkalmazandóak.
V. TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
13. §/
A rendes tagok jogai és kötelezettségei:
(1) A Szövetség rendes tagjának jogai:
a) részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein,
b) megválasztható a Küldöttgyűlés tagjává,
c) választhat és választható a Szövetség szerveibe,
d) észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban,
e) ajánlásokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit érintő kérdések megtárgyalására.
(2) A Szövetség rendes tagjának kötelezettségei:
a) a kiképzésben résztvevő szervezetek tagok fejlődésének és eredményességének elősegítése,
b) a Szövetség Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása,
c) a Szövetség által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése,
d) a szellemi és fizikai kiképzés és felkészültség népszerűsítése,
e) a tagdíj megfizetése
14. §/
Az egyéni tagok jogai és kötelezettségei:
(1) A Szövetség egyéni (támogató) tagok jogai:
(a) az egyéni tag csak tanácskozási joggal vehet részt a küldöttgyűlésen.
(b) javaslatokat tehet a Szövetség működésével, valamint a kiképzéssel kapcsolatban, de nem választhatnak, és nem választhatóak a Szövetség egyes tisztségeire.
(c) javaslatokat tehet a Szövetséget, valamint a Szövetség szerveit érintő kérdések megtárgyalására,
(d) bizottsági tagságra választható.
(2) A Szövetség egyéni tagjának kötelezettségei:
(a) a Szövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség által hozott határozatoknak a megtartása,
(b) a szellemi és fizikai kiképzés és felkészültség népszerűsítése,
(c) a vállalt hozzájárulás megfizetése.
15. §/
A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tagok jogai és kötelezettségei:
(1) A Szövetség tiszteletbeli elnökének és a tiszteletbeli tagok jogai
a) tanácskozási joggal részt vehet a Szövetség küldöttgyűlésein, de nem választhatnak, és nem választhatóak a Szövetség egyes tisztségeire
b) javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek jobb működéséve érdekében.
c) javaslatokat tehet a Szövetséget, a Szövetség szerveit érintőkérdések megtárgyalására.
d) a tiszteletbeli elnök vezeti 5 évenként a jelölőbizottságot, tesz javaslatot a Szövetség tisztség viselőinek személyére.
(2) A tiszteletbeli elnök és a tiszteletbeli tag kötelezettségei:
a) a Szövetség Alapszabályának, egyéb szabályzatainak, valamint a Szövetség határozatainak a megtartása,
b) a szellemi és fizikai kiképzés és felkészültség népszerűsítése.
VI. SZÖVETSÉG RENDES KÜLDÖTTGYŰLÉSE
16. §/
A Küldöttgyűlés összehívása:
(1) a Szövetség rendes küldöttgyűlését évente kell összehívni.
(2) a Küldöttgyűlés időpontját a Szövetség Elnökségének legalább 14 nappal korábban meg kell állapítania és annak helyéről; időpontjáról, tervezett napirendjéről és a beterjesztett javaslatokról a rendes tagokat, valamint a Küldöttgyűlésen való részvételre jogosultakat írásban értesítenie kell.
(3) rendkívüli küldöttgyűlés összehívását a tagok 1/3-a, az Elnökség, valamint a Szövetséget nyilvántartásába vevő Bíróság kezdeményezheti.
17. §
A Küldöttgyűlés létszámának megállapítása:
Megyénként 1 fő képviselő (megyei elnök), valamint az elnökségi tagok.
18. §/
Szavazati jog:
(1) a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek: a megyei képviselők és az elnökségi tagok.
(2) A küldöttgyűlésen minden küldött, illetőleg szavazásra jogosult egy szavazattal, továbbá javaslattételi joggal rendelkezik.
(3) A Küldöttgyűlésen szavazati jog nélkül részt vehetnek az elnökségi ülések állandó meghívottjai.
19. §/
A Küldöttgyűlés határozatképessége:
(1) a Küldöttgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultaknak több mint a fele jelen van.
(2) Ha a Küldöttgyűlés eredeti kezdő időpontjától számított egy órán belül nem határozatképes, a Küldöttgyűlést el kell halasztani, és a határozatképtelenség megállapításától számított leghamarabb 1 órán múlva újra összehívható. Az ily módon ismételten összehívott küldöttgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, ha a tagokat az eredeti meghívóban erről írásban tájékoztatták.
20. §/
A Küldöttgyűlés napirendje:
(1) a Küldöttgyűlés napirendjére a Szövetség Elnöksége javaslatot tesz és azt a Küldöttgyűlés elé terjeszti.
(2) a Szövetség rendes küldöttgyűlésének az alábbi napirendeket kötelezően tartalmaznia kell:
a) a Szövetség tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása
b) a Szövetség éves költségvetésének megállapítása,
c) a Szövetség rendes tagjai által beterjesztett javaslatok.
21. §/
A Küldöttgyűlés hatásköre:
(1) a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b) nemzetközi szervezetbe való be- és kilépés elhatározása;
c) az éves tagdíj összegének megállapítása;
d) a Szövetség évi költségvetésének megállapítása;
e) az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
f) a Szövetség más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása
g) a Szövetség feloszlásának kimondása;
h) az ügyintéző és képviseleti szerv megválasztása; és visszahívása.
i) a Szövetség - más szerv hatáskörébe nem utalt - szabályzatainak megállapítása és módosítása;
j) mindazok a kérdések, melyeket jogszabály vagy az Alapszabály a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg melyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe von.
22. §/
A Küldöttgyűlés határozathozatala:
(1) a Küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a 21. § (1) bekezdésében szabályozott kérdések kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
(2) a 21. § (1) bekezdésének a), c), d), pontjai esetében a határozat meghozatalához 2/3-os többség szükséges. Ugyancsak 2/3-os többség szükséges valamely hatáskörnek a Küldöttgyűlés hatáskörébe vonásához.
(3) a Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Küldöttgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az ügyvezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és két, a Küldöttgyűlés kezdetén megválasztott személy hitelesíti.
(4) a jegyzőkönyv másolatát 30 napon belül a Szövetség tagjainak meg kell küldeni.
23. §/
A tisztségviselők megválasztása:
(1) a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:
a) az Elnökség tagjai,
b) az ügyvezető elnök,
(2) a Szövetség tisztségviselőit a Küldöttgyűlés 5 évre választja.
(3) a tisztségviselőket megválasztó Küldöttgyűlés előtt legalább 30 nappal a Szövetség Elnöksége a tiszteletbeli elnök vezetésével jelölőbizottságot hív össze. A jelölő bizottságnak az (1) bekezdésben meghatározott tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a tiszteletbeli elnök terjeszti a Küldöttgyűlés elé.
(4) a tisztségviselők megválasztása nyílt szavazással történik, kivéve, ha Küldöttgyűlés szavazásra jogosultjainak 1/3-a írásban a titkos szavazást indítványozza.
(5) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a leadott szavazatok többségét megszerezte. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, az újabb választási fordulóban a legkevesebb szavazatot kapott jelölt nem vesz részt. A választást mindaddig ismételni kell, amíg a jelöltek valamelyike a megválasztáshoz szükséges szavazattöbbséget meg nem szerzi.
(6) A jelölt beleegyezése szükséges ahhoz, hogy jelölőlistára kerüljön.
VII. A SZÖVETSÉG RENDKÍVÜLI KÜLDÖTTGYŰLÉSE
24. § /
Rendkívüli Küldöttgyűlés:
(1) Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni:
a) a Szövetség Elnökségének határozata alapján,
b) ha a Szövetség rendes tagjainak 1/3-a az ok és cél megjelölésével kívánja,
c) ha Szövetséget nyilvántartásba vevő Bíróság elrendeli.
(2) A rendkívüli küldöttgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 30 napon belül össze kell hívni.
(3) A rendkívüli küldöttgyűlésre egyebekben a Szövetség rendes küldöttgyűlésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
VIII. A SZÖVETSÉG ELNÖKSÉGE
25. §/
A Szövetség elnöksége:
(1) A Szövetség tevékenységét két küldöttgyűlés közötti időszakban a Szövetség Elnöksége irányítja. Az Elnökség a Szövetség működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az Alapszabály szerint a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a Küldöttgyűlés saját hatáskörébe vont, vagy a Szövetség más szervének hatáskörébe utalt. A Szövetség 3 tagú elnökségét a Szövetség Küldöttgyűlése választja 5 (öt) év időtartamra.
(2) Az Elnökség feladata és hatásköre:
a) a Szövetség rendes és rendkívüli küldöttgyűlésének összehívása,
b) a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és ellenőrzése,
c) gondoskodás a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásáról, és a végrehajtás ellenőrzése
d) a Szövetség szervezeti és működési szabályzatának, valamint gazdálkodási szabályzatának megállapítása és módosítása, Az SzMSz nem lehet ellentétes az alapszabállyal.
e) a Szövetség működésével kapcsolatos szabályzatok megállapítása és módosítása -az Alapszabály kivételével,
f) a nemzetközi tevékenység irányítása, a nemzetközi kapcsolatok szervezése,
g) szövetségi versenyek kiírása,
h) bizottságok létrehozása és megszűntetése - a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével,
i) az általa létrehozott bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztása, illetve felmentése,
j) a tagfelvételi kérdésében javaslat téttel,
k) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása,
l) a támogatások felosztása a Szövetség rendes tagjai között,
m) elismerések adományozása, javaslattétel elismerésekre,
n) a hatáskörébe utalt átigazolási ügyek elbírálása,
o) a nemzetközi eseményekre történő kiutazások és az azokon való részvétel megszervezése,
p) döntés mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály, illetőleg a Szövetség Küldöttgyűlése a hatáskörébe utal.
q) a regionális igazgatók segítése.
(3) Az Elnökség - megfelelő fedezet birtokában – javaslatot tehet a Küldöttgyűlés fele, a rendkívüli, a költségvetésben nem szereplő, valamint az előirányzatot meghaladó kiadásokról. Előirányzat felhasználási jogkörében javaslatot tehet a Küldöttgyűlés felé a költségvetési előirányzatok évközi módosításáról, átcsoportosításáról.
(4) Az Elnökség hatáskörébe tartozik a Szövetség részére ingatlanvagyon megszerzése, megterhelése, elidegenítése, hitel felvétele, jogról való lemondás, gazdasági vállalkozási tevékenység elhatározása, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a Szövetség számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek.
26. §/
Az Elnökség tagjai:
(1) Az Elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár valamint Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként látják el.
(2) Az Elnökség tagjai:
a) Tiszteletbeli elnök (állandó meghívott)
b) Ügyvezető elnök
c) Sport-technikai szakigazgató
d) Rendészeti koordinációs-szakigazgató
e) Titkár (állandó meghívott)
f) Kincstárnok (állandó meghívott)
g) Jogi képviselő (állandó meghívott)
(3) Az Elnökségi tagok jogai és kötelezettségei:
a) az Elnökségi üléseken és az Elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel,
b) észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével kapcsolatban,
c) felvilágosítás kérése a kiképzéssel összefüggő kérdésekben, a tisztségviselők döntéseivel kapcsolatban,
d) javaslattétel rendkívüli küldöttgyűlés, Elnökségi ülés összehívására,
e) megbízás alapján a Szövetség képviselete,
f) a szövetségi határozatok és ajánlások megtartása, illetőleg végrehajtása
(4) Az Elnökség tagjai tisztségükben újraválaszthatók.
(5) Az Elnökségi tagság megszűnik:
a) a mandátum lejártával
b) felmentéssel
c) visszahívással
d) elhalálozással
e) a Szövetségből történő kizárással.
27. §/
Az Elnökség működése:
(1) Az Elnökség maga állapítja meg munkatervét és - a Szövetség szervezeti és működési szabályzatában - az ügyrendjét.
(2) Az Elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább 3 havonként ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt a ügyvezető elnök, a főtitkár vagy az elnökségi tagok 1/3-a az ok és a cél megjelölésével indítványozza.
(3) Az Elnökség ülései nem nyilvánosak, azokon az Elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek lehetnek jelen. Az Elnökség ettől eltérően is rendelkezhet.
(4) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A hozott határozatokról az érintett szerveket és személyeket a jegyzőkönyv megküldésével kell értesíteni.
(5) Az elnökségi ülések jegyzőkönyveit a Küldöttgyűlés tagjai kérésükre megtekinthetik.
28. §/
Elnökségi ülés:
(1) Az Elnökség ülését az ügyvezető elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a megtárgyalandó kérdésekről - az előterjesztések megküldésével - legalább egy héttel korábban értesíteni kell az Elnökség tagjait és a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök rövidebb határidőt is megállapíthat.
29. §/
Elnökségi határozatok:
(1) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
(2) Az Elnökségi ülésen szavazási kötelezettség áll fenn. A szavazási kötelezettség alól csak abban az esetben van felmentve az Elnökség tagja, ha őt érintő kérdésről van szó.
(3) Az Elnökség 50% + 1 fő többséggel hoz határozatot azokban a kérdésekben, amelyeket a küldöttgyűlés hatáskörében utalnak, dönt az arányoknak megfelelően:
a) a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben,
b) az ügyrendjében megállapított egyéb esetekben.
(4) Az Elnökség titkos szavazással hoz határozatot az Elnökségi tagok 1/3-ának javaslatára.
IX. A SZÖVETSÉG ÜGYVEZETÖ ELNÖKE
30. § /
A Szövetség Ügyvezető Elnöke:
(1) A Szövetség legfőbb tisztségviselője a Szövetség ügyvezető elnöke. Az ügyvezető elnököt a Küldöttgyűlés választja 5 évre. Az ügyvezető elnök az Elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a szövetség tevékenységét.
(2) Az ügyvezető elnök feladatai és hatásköre:
a) a Küldöttgyűlés és az Elnökség összehívása és vezetése;
b) a Szövetség képviselete;
c) az Alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlési és Elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése, valamint ezeknek a legközelebbi küldöttgyűlés elé terjesztése jóváhagyásra, megerősítésre;
d) a szövetségi testületek munkájának figyelemmel kisérése, javaslattétel ezek napirendjére,
e) a hírközlő szervek tájékoztatása a Szövetség tevékenységéről;
f) kapcsolattartás a tagszervezetekkel;
g) személyi javaslatok tétele a bizottságok elnökeire, tagjaira, személyére;
h) a Szövetség nevében az aláírási jog gyakorlása
i) a Szövetség nevében a kincstárnokkal közösen rendelkezik a Szövetség bankszámlája felett (Ptk. 29.§ (3) bek.);
(3) Az ügyvezető elnököt a Szövetség képviseletében a tiszteletbeli elnök segíti.
(4) Az ügyvezető elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a Spot-technikai szakigazgató teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, kivéve azokat az ügyeket, melyeket magának fenntartott.
(5) Az Ügyvezető Elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben, vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a Szövetség más elnökségi tagjára is átruházhatja.
X. BIZOTTSÁGOK
31.§/
Bizottságok létrehozása, feladatai:
(1) A Szövetség ügyvezető elnöke egyes szakfeladatok ellátására (pl.: technikai szakfeladatok, vizsgáztatási szakfeladatok, szakmai tanácsadói szakfeladatok, konkrét rendezvények szervezése stb.) további – állandó vagy ideiglenes - bizottságokat hozhat létre. A bizottságok tagjait az Elnökség – az ügyvezető elnök javaslatának figyelembevételével - visszahívásig választja.
(2) A bizottságok feladatait és hatáskörét a Szövetség szervezeti és működési szabályzata, a bizottságok működésének részletes szabályait az Elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg.
(3) A bizottságok véleményezési, javaslattételi, illetőleg szervezési joggal rendelkeznek mindazokban az ügyekben, amelyekre rendelték őket.
(4) A bizottságok üléseit a bizottság elnöke vezeti. A bizottság üléseire meg kell hívni a Szövetség ügyvezető elnökét, vagy akadályoztatása esetén társadalmi elnökét.
(5) A Szövetség 3 tagú Felügyelő Bizottságát a Küldöttgyűlés választja meg 5 évre.
XI. Titkár
32. §/
Titkár feladatai:
(1) A Szövetség hivatali, adminisztratív munkatársa, az ügyvezető elnök közvetlen alárendelje..
(2) a Titkárt a tiszteletbeli elnök egyetértésével az ügyvezető elnök határozatlan időtartamra bízza meg.
(3) a Titkár feladatai és hatásköre:
a) összehangolja a Szövetség tevékenységét,
b) összehangolja az Elnökség, a bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját.
c) szervezi a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását,
d) előkészíti az Elnökség üléseit,
e) tájékoztatja a hírközlő szerveket a Szövetség tevékenységéről,
f) gondoskodik az Elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok nyilvántartásáról,
g) gondoskodik a szükséges nyilvántartások vezetéséről
h) figyelemmel kíséri a Szövetséggel kapcsolatos jogszabályokat és biztosítja azok végrehajtását, szükség esetén kezdeményezi a szövetségi határozatok módosítását,
i) karbantartja, aktuális információkkal látja el a szövetség honlapját
j) ellátja mindazon feladatokat, melyeket az Alapszabály vagy egyéb szabályzat, illetőleg a Küldöttgyűlés vagy az Elnökség a hatáskörébe utal.
XII. SZAKMAI IGAZGATÓK
33. §
A szakmai igazgatók feladatait és kötelezettségeit a szövetség szervezeti és működési szabályzata rögzíti.
XIII. KINCSTÁRNOK
34. §/
Kincstárnok feladatai:
(1) A Kincstárnok az ügyvezető elnök közvetlen alárendeltségében folyamatosan intézi a Szövetség működésével kapcsolatos gazdasági teendőket.
(2) a Kincstárnokot az ügyvezető elnök határozatlan időre bízza meg.
(3) a Kincstárnok feladatai és hatásköre:
a) költségvetés elkészítése és a rendelkezésre álló anyagi eszközök szabályszerű
felhasználásának ellenőrzése;
b) bevételek, tagdíjak nyilvántartása.
(4) a Kincstárnok tevékenységéről a Szövetség Elnökségének számol be.
(5) Munka feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti.
XIV. A SZÖVETSÉG Megyei Elnökei
35. §
A megyei elnökök feladatait és kötelezettségeit a szövetség szervezeti és működési szabályzata rögzíti, őket az elnökség segíti, felügyeli.
XV. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
36. § /
A Szövetség gazdálkodási tevékenysége, vagyona:
(1) a Szövetség gazdasági tevékenységet csak másodlagosan végezhet.
(2) a Szövetség éves költségvetés alapján gazdálkodik.
(3) Szövetség működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
a) tagsági díjak (egyéni tagi hozzájárulás),
b) magán- és jogi személyek támogatásai,
c) alapítványok és közérdekű célú kötelezettségvállalások,
d) rendezvények bevételei,
e) televíziós közvetítések jogdíjai,
f) reklámtevékenységből származó bevételek,
g) intézményi háttér működéséből származó bevételek,
h) állami támogatás,
i) kiegészítő tevékenységből származó bevételek,
j) egyéb bevételek (pályázatok).
(4) Szövetség vagyona lehet:
a) készpénz (bankbetét, folyószámlán lévő összeg),
b) készpénzre szóló követelés,
c) értékpapír,
d) ingatlan és ingó vagyon.
(5) a Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért a saját vagyonával felel.
A Szövetség tagjai a Szövetség tartozásaiért - a befizetett tagdíjon túlmenően – saját
vagyonukkal nem felelnek.
(6) a Szövetség a tevékenységi célja szerinti gazdálkodását valamint gazdasági-vállalkozási
tevékenységét és az abból származó eredmény megállapítását a társadalmi szervezetek
gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabályok alapján végzi.
(7) a Szövetség gazdálkodásának részletes szabályait a Szövetség gazdálkodási szabályzata
határozza meg. A gazdasági tevékenységből származó bevételét visszaforgatja az
alaptevékenységbe.
XV. A SZÖVETSÉG JOGKÉPESSÉGE, KÉPVISELETE, ALÁÍRÁSI JOG
37.§/
A Szövetség képviselete, aláírási jogok:
(1) A Szövetség képviseletére a Ügyvezető Elnök és az Elnökségi tagok önállóan jogosultak.
(2)Banki ügyintézésre és a számla feletti rendelkezésre az Ügyvezető Elnök és a Kincstárnok együttesen jogosultak.
(3) A megyei elnökök alszámlát vezethetnek.
XVI. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
38.§ /
(1) A Szövetség megszűnik:
a) feloszlatással (a Küldöttgyűlés által történő kimondásával),
b) más szövetséggel vagy társadalmi szervezettel, való egyesülésével,
c) megszűnésének megállapításával.
(2) A Szövetség megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a Szövetség
Küldöttgyűlése rendelkezik. Ha a vagyonról a Küldöttgyűlés nem rendelkezett, továbbá,
ha a Szövetség feloszlatással szűnt meg, vagy megszűnését állapították meg és vagyonáról
nem történt rendelkezés, vagyonát - a hitelezők kielégítése után kiképzési célokra
fordítja.
XVII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39.§
A Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a Szövetségben folytatott tevékenységgel összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg a vitás ügyet a Szövetség Elnöksége nem tárgyalta.
40.§
A Szövetség Alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére a Szövetség Elnöksége jogosult. Az Elnökség állásfoglalása a Szövetség valamennyi tagjára, illetőleg szervére nézve kötelező.
XVIII. ZÁRADÉK
41.§
Az alapszabály módosítását a Küldöttgyűlés 2010. július 12–én elfogadta.
Györki Géza
ügyvezető elnök